Legyen szó munkahelyről, közösségi épületről vagy az otthonunkról, az épületek friss levegővel való ellátása két szempontból is fontos: nem mindegy, milyen az energiahatékonyságra és az egészségre gyakorolt hatása.
Életünk egyik alapja a levegő. Az életminőség és a környezetünk védelme érdekében mindkét témával sokat foglalkoznak a szabályozásban résztvevők, valamint a világ vezető szervezetei a mesterséges szellőztetés fontosságával kapcsolatosan.
Egészségvédelem
A légszennyezés az a láthatatlan gyilkos, ami mindenhol ott van, nem kímél se fiatalt se időset!
Jelenlegi statisztikák szerint:
- 10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik be világszerte.
- Mintegy 7 millió ember hal meg évente a légszennyezés következtében bekövetkező stroke-ban, szívbetegségben, tüdőrákban, krónikus tüdőbetegségben, mint pl. a tüdőgyulladás.
- A stroke okozta halálesetek 24%-át a légszennyezés okozza, ez 1,4 millió haláleset évente.
- A szívbetegségek által bekövetkezett halálesetek 25%-áért felelős a szennyezett levegő, ez évente 2,4 millió embert jelent.
- A tüdőbetegségek által bekövetkezett haláleseteknél is ijesztőek a számok: 43%, 1,8 millió ember.
- A városokban élők több mint 80%-a él olyan környezetben, ahol a légszennyezés mértéke átlépi a WHO által megszabott határértéket.
Fotó: https://darebee.com/
Energiahatékonyság
Az Európai Uniós jogharmonizáció jegyében fokozatosan növekedik az épületekkel szemben támasztott energetikai követelményszint. A használatbavételi eljárás során a következő energetikai követelményeknek kellett eddig megfelelni:
- 2018. január 1-től minden épülettípusra: költség-optimalizált követelményszint
- 2019. január 1-től a hatósági tulajdonú, illetve hatóság által használt épületek esetén: közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint
- január 1-től minden épületnek, így minden lakóépületnek is: közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszintnek kell megfelelni!
Miért ilyen fontos ez?
Európában még mindig az épületeink a legnagyobb fogyasztók. A végső energiafelhasználás 40%-a az épületek számlájára írható. Ezért párhuzamosan módosították az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet is, mely 2010 óta van érvényben, melyeket a magyar rendeletekbe is átvezetnek. Ezek gyakorlatban megvalósuló lépései első körben drágábbak a régi követelményeknél, ám hosszú távon pénztárcakímélő megoldások.
Milyen megoldásokban gondolkodhatunk?
Egy központi, centralizált lakásszellőztetés esetén a légkezelőgép a kültérből friss levegőt szív be, amit a csőhálózaton keresztül eloszt a lakásban, épületegységben. A helyiségekből a párás, használt levegőt elszívja, és a kültér felé kidobja. A légkezelőgép automatikusan szabályozza a folyamatot, a pára, nedvesség eltávozik, de a levegő hőjét újrahasznosítja, visszanyeri a rendszer. A szűrőkön keresztülhaladó levegő egészséges, friss belső légállapotokat eredményez.
A tervezés során tudatosabban választhatjuk meg a tájolást, a nyílászárók elhelyezkedését illetve nagyságukat.
Növelni javasolt az épületszerkezetek vastagságát, minimalizálni a hőhidakat, pára és légzáró szerkezetekkel a bent összegyűlt energiákat bent kell összegyűjteni és hasznosítani méghozzá oxigéndús, pollenmentes, megfelelő belső relatív páratartalmú, kipárolgásmentes és persze penészmentes módon.
Fotó: www.conditionedairsolutions.com
A megújuló energiaforrások használata révén környezetbarát módon fűthetjük – hűthetjük épületeinket, ezért fontos már a tervezés szakaszában is alaposan átgondolni a rendszert!
———-
Ha magazinunk olvasása közben megéheznél, M.J. privát séf segíthet a főzésben, pihenésképp pedig barangolj hazánkban Mazsi, a vándorral, akikkel oldalunkon ITT illetve YouTube csatornánkon találkozhatsz!
Kedves Olvasó!
Remélem szórakoztató vagy hasznos volt számodra ez a cikk! Ingyenes tartalom, amin szívvel-lélekkel dolgoztam! Ha tetszett és érdekesnek tartod, kérlek oszd meg, küldd el másoknak! – Ezzel segítheted, hogy legközelebb is olvashass ilyen tartalmakat.
Kövesd közösségi oldalainkat, melyeket itt találod: Facebook, Instagram, YouTube