A kultúra teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát. Bár a kultúra folyamatosan változó, megvalósulásának színterei több évtizede vagy évszázada vannak közöttünk.
Tatabányán 1896 karácsonyán hozta felszínre az első csille szenet Alsógalla és Bánhida határában a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat. Ekkor indult be a település ipari fejlődése.
Bő egy évtizeddel a kezdetek után a bányatörvény előírásainak megfelelve a bányászok, a bányatelepen élők és dolgozók művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére kezdték el építeni a Népház épületét. A munkálatok 1913-ban indultak és 1917-ben készült el a szecessziós jegyekkel díszített patinás épület, amely már átadásakor is kiemelkedett a bányák és az újonnan nyíló üzemek sivár világából. Vele szemben 1924-ben épült meg a Tulipános Ház, az akkori tiszti kaszinó. A két épület és a színház mellett létrehozott park fontos kulturális centruma lett a városnak.
Egy régi képeslap
Petőfi moziként is üzemelt az épület az 1950-es években.
A második világháborúig számos ismeretterjesztő előadásnak adott helyet az intézmény, és biztosította az öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, dalárdák, olvasókörök működését. A nagyvonalúan tervezett és kivitelezett épület 750 fős, forgószínpaddal ellátott nagyterme ingyenes mozinak, valamint színházi előadásoknak adott otthont.
Az államosítás után a Népház továbbra is a város kulturális életének irányítója, centruma maradt. Első felújítása, átépítése 1962-64-ig, a második 1976-79-ig tartott. A második rekonstrukció során emeltek új szárnyat az épülethez, amelyben a kamaraszínpad és a zeneterem kapott helyet.
A kétszeres „Aranykoszorús Kórus” és a Kiváló Együttes címek birtokosa a Bányász Vegyeskar a Népház lépcsőjén, 1966.
1989. október 1-jén költözött az épületbe a Komárom Megyei Játékszín, amely Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott, hivatásos színháza lett.
Az intézmény 1991-ben nyerte el a hivatásos színházi rangot, majd 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét, amelyben döntő szerepe volt annak, hogy a legendás színésznő nem messze a várostól egy kisfaluban, Ászáron született. Szabó György álmodta meg a szinésznő bronz szobrát, mely a színésznő születésének 150. évfordulóján – 2000-ben – kapott helyet az előcsarnokban. Külön enteriőrben fogadja a vendégeket a bronz szobor és márvány oszlopokból alkotott kompozíció. Az eredeti kompozícióban két oszloppal több volt, a kimaradottakat a Szabadtéri Múzeumban tárolják.
Az épület harmadik rekonstrukciója 2007-2009 között zajlott. A színház rendelkezésére áll zsinórpadlás, színpadi süllyedő, külön bejáratú stúdiószínpad, mobil, a színpaddal egy szintbe hozható nézőtér és süllyeszthető zenekari árok. A színpad az átalakítást követően lényegesen közelebb került a közönséghez. Az új színház a megyei színházak közül az egyik legfejlettebb színpadtechnikával rendelkezik, emellett megoldották az akadálymentesítést is.
Az épület hátsó, új része és a parkoló
A rekonstrukció eredményeképpen a műhelyek az épületen belül kaptak helyet. A színházterem nézőtere – amelyben az építészek az álmennyezetet elhagyva helyreállították a dongaboltívet – 415 fős, zenekari árok használata esetén 356 fős nézőteret lehet kialakítani.
A nézőtér és a csodás boltozat
A foyer, háttérben a könyvtár bejáratával régen és most.
Az épületben működik a tatabányai Városi Könyvtár, amelyet 2009 szeptember 4-én, a Tatabányán rendezett Országos Központi Bányásznap alkalmából nyitottak meg.
Az épület előtti dombon állt Varga Imre 1980-ban készített Orfeusz szoborkompozíciója. Az épület harmadik felújításának megkezdésével az alakból és bazalt tömbökből álló kompozíciót elbontották, jelenleg is raktárban tárolják. Az eredeti helyét és környezetét teljesen beépítették, így most kérdéses hova tervezhető méltó felállítása. Ez a műalkotás is jelenleg a Szabadtéri Bányászait Múzeumban látogatható meg.
A Népház melletti terület található egy csodás park tóval, aprócska szigettel, padokkal, kacsákkal, tavirózsával, hidakkal, fákkal, nyugalommal, jó levegővel. Régi nevén Vida Jenő park, 2017-es átépítését követően Népház liget azon kívül, hogy természetvédelmi terület érdekességeket is találhatunk benne:
Itt van Schrotta János Frigyes szobrászművész műkőből faragott I. Világháborús emlékműve, mely 1923-ban készült, de 2006-ban a Trianon békeszerződés évfordulójára felújították, és június 4-én újraszentelték. A lépcsős emelvényen álló oszlop tetején egy karmai közt kardot tartó sas látható. Az oszlop tövében egy férfi és két gyermekalak csoportja áll virágcsokrokkal kezükben.
Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, például a faragott fakapu 1982-ben készült, Balogh Ferenc és Csepeli István alkotása.
A parkban a tavalyi felújítás után a „Jó szerencsét!” Emlékév tiszteletére mellszobrokkal állítanak emléket a bányászathoz kötődő, a település fejlődésében jelentős szerepet játszó személyeknek.
Az óvárosi Népház épülete Tatabánya „egyedi védett építészeti értéke” 1995 óta, 2011-ben pedig ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott.
Bízunk benne, hogy ez a patinás és mozgalmas múlttal rendelkező épület még sokáig csodás élményekkel örvendezteti meg látogatóit!
Ha tetszett a cikk és hasznosnak tartotta, kérjük ossza meg másokkal, valamint kövessen minket Facebook oldalunkon is!