Legyen két lakás vagy húsz, a társasházaknak közös képviselőre van szükségük a napi üzemeltetési, karbantartási és ügyviteli feladatok végzésére, valamint stratégiai feladatok megoldására, ami nem kis feladat!
Ennek a sokrétű és átfogó tevékenységnek ellátására a társasház alakuló közgyűlése közös képviselőt választ. A közös képviselő általában a tulajdonostársak soraiból kerül ki, de lehet a társasházban ingatlannal nem rendelkező külső magánszemély, vagy cég is.
Igen kevés helyen alkalmazzák azt a módszert, hogy közös képviselő helyett egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot választanak, mely bizottság elnökének jogállása és felelőssége a közös képviselőével azonos.
A közös képviselői minőség üzletszerű ellátása esetén tevékenysége hivatalos, OKJ-s szakvizsgához kötött. A tulajdonosok által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatnak (röviden: SzMSz) részletesen le kell írnia a közös képviselő feladatait és hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, hiszen egy későbbi, vitás kérdés esetén a megfelelően kidolgozott SzMSz mérvadó lehet a közös képviselővel szembeni fellépéshez.
A közös képviselő tevékenységét a közgyűlés ellenőrzi, felmentéséről és díjazásáról szintén együtt határoznak a lakástulajdonosok.
A közös képviselő feladat- és hatásköre
Szervezési tevékenység
A tulajdonostársak döntéshozó fórumát a közös képviselő hívja össze, ő készíti elő a közgyűlés határozatait, valamint felel a meghozott döntések végrehajtásáért. Munkáltatói jogkörben ő gondoskodik a munkavállalók kiválasztásáról (gondnok, házfelügyelő, takarító stb.).
Jogi tevékenység
A közös képviselő ügyel a társasház működésének törvényességére, továbbá gondoskodik arról, hogy a közösség döntései megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek. Ügyel a házirend betartatására, továbbá ő jár el a hátralékos tulajdonosokkal szemben, a jelzálogjog bejegyeztetése, nyilvántartása, törlésének kezdeményezése a közös képviselő feladata.
A társasház, mint közösség perbeli képviseletét a közös képviselő látja el, valamint a különböző hatóságok előtt is ő jár el a közösség nevében.
Gazdasági és pénzügyi tevékenység
A közös képviselő feladata a közös költség hozzájárulás kiszámítása és beszedése. Ő készíti elő az éves költségvetési javaslatot és tárja azt a közgyűlés elé. Nyilvántartja a beérkező és kimenő számlákat, rendelkezik a közösség bankszámlája felett. Feladatai közé tartozik még az adózással összefüggő ügyek intézése, az éves mérlegbeszámoló elkészítése, munkabérek, a magánszemélyek megbízási és vállalkozási díjának számfejtése, kifizetése, valamint az iratok, okmányok, bizonylatok megőrzése.
Műszaki tevékenység
A közös képviselőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie az épület fenntartásáért. Ő rendeli meg a szükséges építési-szerelési, karbantartási munkákat, szerzi be a felújítási munkák elvégzéséhez a kivitelezői árajánlatokat, ellenőrzi a kivitelező munkáiról szóló referenciákat. Megköti a tervszerű üzemeltetési és karbantartási munkákhoz az átalányszerződéseket, külön megbízással megrendeli a felújítási, illetve nagyobb karbantartási munkák elvégeztetéséhez műszaki szakvéleményt, továbbá gondolkodik az azonnali beavatkozást igénylő hibák elhárításáról.
Ellenőrzési tevékenység
A közös képviselő ellenőrzi a közös tulajdonú bérbe adott lakás, helyiség rendeltetésszerű használatát, a közmű-fogyasztásmérők leolvasását, továbbá a központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók fűtőberendezésének hőfogyasztását.
A közös képviselő felelőssége
A közös képviselő felelőssége három kategóriába sorolható, úgymint erkölcsi, anyagi és büntetőjogi felelősség.
Erkölcsi felelősség
Ha a közös képviselő kimutatható kárt tevékenységével nem okozott, tehát kártérítési felelőssége nem áll fenn, annak a vizsgálatára ettől függetlenül sor kerülhet, hogy megtett-e mindent a közösség érdekében.
Erkölcsi felelősségre nem vonható az a képviselő, aki a gazdálkodás során körültekintően jár el, így különösen megalapozott költségvetési javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, és a közös költség hátralékosokkal szemben következetesen lép fel.
Polgári jogi felelősség
A közös képviselő károkozásáért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással vagy szakmai felelősségbiztosítása, vagy saját vagyona terhére.
Kártérítési per akkor indítható a közös képviselő ellen, ha valamilyen kötelezettség teljesítését önhibájából mulasztotta el, vagy nem az elvárható gondossággal jár el, és ennek következtében a társasháznak vagy a tulajdonostársaknak kárt okoz. Így például, ha valamilyen költséget nem fizet meg időben és emiatt társasházat kamatfizetésre kötelezik, feltéve, hogy nem a közgyűlés döntése vagy pénzhiány okozta a késedelmet. Ennek megítéléséhez a társasházi törvényt és a képviselő, illetve a ház között kötött szerződést kell alapul venni.
Büntetőjogi felelősség
A büntetőjogi felelősség akkor merül fel, ha életet vagy testi épséget veszélyeztető karbantartási munka a közös képviselő mulasztásából maradt el, és ebből fakadóan baleset következett be, például, ha a jégmentesítést elmulasztása miatt egy lakó elcsúszik és megsérül.
A közös képviselői poszt nagy felelősség és hatalmas elkötelezettséggel jár. Becsüljük meg az erre vállalkozókat!
Ha tetszett a cikk és hasznosnak tartotta, kérjük ossza meg másokkal, valamint kövessen minket Facebook oldalunkon is!