Az ingatlan “személyi igazolványa” és “lakcímkártyája”

Veszel vagy eladsz? Mindig első dolgod legyen a tulajdoni lap és az ingatlan nyilvántartási térkép áttanulmányozása!

 A tulajdoni lap és ingatlan-nyilvántartási térkép alapos áttekintése már csak azért is elemi érdeked, ha veszel, mert ennek elmaradása esetén az információhiányból származó kockázat téged terhel.

De eladóként is az első dolgod legyen, hogy meggyőződhess az ingatlanod jogi értelembe vett forgalomképességéről.

Ha jelzálogjoggal terhelt az ingatlan, győződj meg róla, hogy a jelzálogjoghoz kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került-e? Vásárlás esetén ilyen esetben a jogosult hozzájárulása nélkül nincs lehetőség az ingatlan értékesítésére, csak ha az kiváltásra kerül a vásárláskor.

A tulajdoni lapon teher szerepel?  Meg kell tudnod, ebből a teherből (pl. kölcsön) pontosan mekkora a fennálló tartozás, hisz a tulajdoni lapon szereplő összeg az eredeti követelés összegét mutatja.  Éppen ezért célszerű az eladó bankjától egy igazolást bekérni.

Spórolj! Az ügyvéded, esetleg a közjegyző, sokkal olcsóbban ún. nem hiteles formában le tudják kérni a TakarNet rendszerből a tulajdoni lapot és a térképet, mely elég az adatok egyeztetéséhez.

Keresd a tulajdonost!  Egy vagy több tulajdonos van? Mindegyikkel tárgyalnod kell. Vagy akár meghatalmazottjukkal.  Ez igaz a házaspárokra is, de kérd meg őket, hogy nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy nincsenek válófélben.

Nem törölt tétek: amennyiben elhunyt személy még haszonélvezőként szerepel a tulajdoni lapon, úgy az eladóval töröltetni kell ezt a jogot a tulajdoni lapról, ugyanis ez a jog nem törlődik automatikusan, mint ahogyan sok más teher sem, például a szocpol összege.

Ha „vezetékjog” van bejegyezve, az nem sérti a tulajdonos érdekeit. Általában arról van szó, hogy a telek előtt az utcán, vagy a telek alatt vezeték húzódik. Fontos tudni a pontos helyét, mert korlátozhatja a beépíthetőséget. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy bármi történik a vezetékkel, tűrni kell a szolgáltató tevékenységét a telken. Képzeld el, hogy vízvezeték vagy csatorna vezeték törése, cseréje esetén mekkora földmunkát végeznek.

Tulajdoni lap és részei

Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal jelölünk (I-II-III. rész).

 

A fenti tulajdoni lap másolat minta a tulajdoni lap másolat tartalmát ismerteti összefoglalóan.

A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:

  • a település neve, az ingatlan címe
  • helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)
  • az ingatlan területe (m2-ben)
  • művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
  • mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
  • az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.)
  • telki szolgalmi és földhasználati jog

A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:

  • tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
  • állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
  • vagyonkezelői jog

A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:

  • földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
  • földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
  • vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
  • elő-, visszavásárlási, vételi jog
  • tartási és életjáradéki jog
  • jelzálogjog, végrehajtási jog

továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például:

  • a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye
  • jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás
  • bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás
  • építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás
  • kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása
  • bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye
  • elidegenítési és terhelési tilalom
  • ranghely fenntartás
  • ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye
  • tartós környezetkárosodás
  • épület létesítésének vagy lebontásának ténye.

Ezen kívül mindig ellenőrizd a tulajdoni lapon a biztonsági elemek meglétét!

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. Egyéb önálló ingatlan esetén (pl. társasházi lakás) az alaprajz legalább 1:100 méretarányú. Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre (digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek tekinteni.

Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlan-nyilvántartási térképen történik. Az ingatlan-nyilvántartási térkép – mely településenként, térképszelvény felosztásban készül – tartalma az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következő:

  • település neve, térképszelvény száma,
  • település, fekvés, földrészlet határvonala
  • helyrajzi szám
  • épület, építmény
  • alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, mintatér
  • utca, házszám

A társasházak nyilvántartása

A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt tartják nyilván. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt tartják nyilván és utalnak a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is. A társasházat akkor is egy társasház törzslapon tartják nyilván, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

A magyarorszag.hu oldalon a keresőben tulajdoni lap bizonyos részeibe ingyenesen is betekinthetsz.

 

Posted in Mozaik, Tervezőasztal.