Egy eldugott gyilkos: az azbeszt

Sokáig népszerű építőanyag volt, ma inkább szabadulnánk tőle. Az ipari használat mellett lakó- és középületek tömegeiben lelhetők fel a tüdőrák kialakulásában vezető szerepet játszó szigetelőanyagok, a különböző azbesztszármazékok.

Az azbeszt és különböző származékai alapvetően kikristályosodott kőzetek. Már legalább 4500 évvel ezelőttről vannak régészeti leleteink Kelet-Finnországból, ahol főzőeszközök, edények készültek azbesztkerámiából.

Ipari felhasználása nagyjából a 19. század közepére nyúlik vissza, majd a 20. században, leginkább a II. világháború utáni újjáépítések során lett roppant népszerű. Az azbesztet kitűnő hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően használták fel fékbetétek, tűzvédelmi kesztyűk és ruhák gyártásakor.

A legnagyobb méretekben azonban az építőiparban alkalmazták, különösen a 20. század második felében. Az azbeszt palatetők és azbeszt cementcsövek mellett az úgynevezett szórt azbesztet (cement, víz és azbeszt keverékét) használták fel. Iskoláktól kezdve irodaházakon át egészen a panelszerkezetű lakásokig számos helyen alkalmazták a különböző származékait.

Az azbeszt fenti előnyös tulajdonságai mellett költséghatékonysága miatt világszerte sokáig igen közkedvelt építőanyagnak számított. Népszerűsége csúcsán, a 70-es, 80-as években a világ azbeszttermelése nagyjából évi 4,5 millió tonnára volt tehető.

Magyarországon is hamar elterjedt

A negyvenes években épült lakóépületek közül sok helyen a fal és a vakolat közé építették be szigetelésként az azbesztet, illetve a födémekben, a födémáttörésekben, a strangnál (fővezeték), illetve jellemzően a garázs- és pincefödémeknél használták, és számos más, a 60-as, 70-es, 80-as években épült panelépületben is előfordul.

A Győri Házgyár előszeretettel alkalmazta ezt a technikát, így még ma is nagy számban lelhetők fel azbesztfelületek Győr, Sopron, Komárom, Tatabánya, Nyergesújfalu panelházaiban.

A később megfizetett ár: rák

Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált ismertté, mivel azt a hosszan tartó, akár több évtizedes lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani. A tudományos kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és származék belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodáshoz vezethet.

Az azbesztszármazékok szervezetbe kerülésével gyógyíthatatlan betegségek: azbesztózis, tüdőrák, gégerák, mesothelioma alakulhatnak ki. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) tanulmánya szerint napjainkban a tüdőrák miatt kezeltek közel felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért, a halálozási arány is egyre nő.

Magyarországon már viszonylag korán elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, így 1988-ban betiltották az amfibolt, de a teljes azbeszthasználat-tilalmat csak 2005-ben, az Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően terjesztették ki.

Veszélyes az ártalmatlanítás is!

Hazánkban 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban, sőt az épületek bontásakor a törvények előírják a kötelező azonosítástt  és a szórtazbeszt-mentesítést ellenőrző levegőtisztasági méréseket. A tulajdonosok az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az épületek azbesztmentesítésére, ami  költséges és nehézkes eljárás.

A bontást végző munkásoknak megfelelő szakértelemre és védőfelszerelésre van szükségük. A nem szakszerű mentesítési eljárás duplán veszélyes, mert a környezetszennyezésen túl a munkavállaló is súlyos következményekkel járó egészségkárosodást szenvedhet.

A szórt azbesztnél talán kevésbé veszélyesek az azbeszttartalmú táblák, a tetőpalák és hullámpalák. Ezek eltávolítása szakértő bevonásával ugyan, de könnyebben elvégezhető, védelemre csak a törött, csorbult táblák esetében van szükség.

Ha családi házunk azbeszttartalmú födémjétől kívánunk megszabadulni, a szakszerű szállításnál és lerakásnál komoly nehézségekbe ütközhetünk. Érdemes előre érdeklődni a lerakás feltételeiről, a beszerzendő igazolásokról és árakról, mielőtt a nehezen megtalált lerakóhelyre szállíttatjuk a veszélyes hulladéknak számító anyagot. Ilyen például a  Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló KFT telephelye.

Járjunk utána!

A cementkötéses azbeszttartalmú anyagok, azaz a palatetők, hullámpalák, vízelvezető csövek esetében addig nincs semmi teendőnk, amíg az adott felületek törés mentesen a helyükön maradnak. Probléma csak az anyagok sérülésekor (törés, fúrás stb.) keletkezik, ekkor a lapok eltávolításához, cseréjéhez, szakszerű lerakásához mindenképp hívjunk szakembert.

Ha társasházunk nagyjából 1970 és 1990 között épült vagy újították fel, nagyobb eséllyel fordulhat elő benne azbesztes szigetelés, mint a korábban vagy később épülteknél. Az azbeszt tényleges meglétét szakértő mintavétellel, laboratóriumi vizsgálattal tudja kimutatni.

Társasházunk, lakásunk azbesztmentesítését a jelenlegi szabályozás értelmében a tulajdonosnak kell állnia. A panel felújítási program keretén belül érdemes utánajárni, hogy erre is kiterjed-e a támogatás.

Az azbesztmentesítés ára nagyjából négyzetméterenként több tízezer forint, ami még nem tartalmazza a szigetelőfelület korszerű anyagokkal történő pótlását.

Jogosultsággal rendelkező szakértők listáját megtalálhatod a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének honlapján, a szövetség minden egyéb tanáccsal is rendelkezésedre áll.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak tartotta, kérjük ossza meg másokkal, valamint kövessen minket Facebook oldalunkon is! 

Posted in Kivitelezés, Mozaik.