„Nem az én hibám!” – mondja a tervező a hibát látva. „Nem az én hibám!” – mondja az építész a hibát látva.
Végre eljött az idő a ház megtervezésére, majd megépítésére. Ám vannak előre nem látható események, hibák, melyek során kiderül, ki volt a hibás: a tervező vagy az építész. Előre látóan tervezve még szerződésük aláírása előtt kérjük be tőlük a felelősségbiztosítási kötvényüket, illetve a részletes leírást, milyen hibák, károk esetén milyen kártérítésre lehetünk jogosultak.
Az iratokból többek között az alábbiakat ellenőrizhetjük:
Mire vonatkozik a fedezet?
Például: A biztosítási fedezet műszaki tervezéssel és művezetéssel okozott károkra terjed ki. Káresemény akkor következik be, ha a biztosítottal, alkalmazottjával, vagy a fedezetbe vont alvállalkozójával szemben a megbízó kárigénnyel lép fel.
Mire kötötték a biztosítást?
Például: A biztosítás megköthető egy megrendelésre, vagy keretjellegűen az éves árbevétel alapján az összes tervezési munkálatra. Ebben az esetben ellenőriztesd le, hogy beleférsz-e az árbevétel keretbe!
Mire kell még odafigyelned?
Amennyiben az alapfedezetben nem szereplő tevékenységet is végeznek (pl.: felelős műszaki vezetés), fontos, hogy a fedezetet erre a szakmai feladatkörre is kiterjesszék!
Érdemes figyelni az időbeli kiterjesztésre, hiszen a legtöbb szakmai hibára és az ezekből eredő káresetekre nem a kivitelezés közben, hanem az átadást követő hónapokban, esetleg években derül fény.
Emberekként még a legfelkészültebb, legtapasztaltabb szakemberek is tévedhetnek, hibát követhetnek el munkájuk során, mellyel megszeghetik a műszaki és foglalkozási szabályokat, előírásokat.
Jobb félni, mint megijedni, a nem várt események bekövetkezése ellen – elővigyázatosságból, és a nyugodtabb munka érdekében is – érdemes magunknak is biztosítást kötni.