A kert – bármekkora is legyen – gondoskodást kíván. Az ősz sem kivétel ez alól, amikor az elszáradt gallyak, felesleges ágak és fatörzsek, no és a folyamatosan lehulló levelek egyre növekvő száma okoz fejtörést. Égetni vagy komposztálni?
Aki időt és energiát nem sajnálva dolgozza fel a fahulladékot, az gyújtósként hasznosítja, vagy komposztba gyűjti azt. Persze nem mindenkinek adott a lehetőség, illetve vállalja fel a munkát, így sokan égetéssel próbálnak mindezektől megszabadulni.
Belegondoltak azonban, hogy ezzel mit vállalnak?
Először is vegyük sorra, mit teszünk valójában a környezettel és magunkkal! Lehet, hogy nem vagy tisztában vele, de átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. Miért is? A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett kis mennyiségben is mérgező szén-monoxid keletkezik.
És még sok más is felszabadulhat egy átlagos halom (kb. 100 kg) esetében. A hosszú távú hatások között rák, immunrendszer károsítás, szívinfarktus, tüdőgyulladás és még sok más komoly betegség kialakulása is szóba jöhet.
Most vegyük sorra az azonnali hatásokat:
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 3,3-3,3-4,9 kg (= 3,3-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.
Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre.
Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre.
Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat.
Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.
Dibenzo-furán: 0, 45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. A szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.
Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)
A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.
Nem csoda, hogy komoly szabályozásokat léptettek életbe mindezek és az ilyenkor rendszeresen fellépő tűzesetek miatt.
- március 5-én lépett hatályba az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a lakosság számára az egyik legjelentősebb változás, hogy, az élet és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése TILOS! Pontosabban égetni csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehet.
A településre vonatkozó szabályokat pedig az önkormányzatok hatályos rendelettárában érdemes keresni. Legtöbbjükben szerepel, hogy avart és kerti hulladékot például csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Az égetésnek minden héten kizárólag a meghatározott időpontban (pl.: pénteken 15 órától 20 óráig) kell történnie, amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik azt.
Fontos, hogy az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). Az égetés során kell, hogy legyen olyan eszköz a közelben, amivel a tüzet gyorsan és hatékonyan meg lehet fékezni. Emellett a tüzet vagy tüzelőberendezést sohasem szabad őrizetlenül hagyni.
Mindemellett arról se feledkezzünk meg, hogy törvény szerint az ingatlan tulajdonosának kötelesség a terület éghető hulladéktól való mentesítése. Ebbe pedig beletartozik az avar és más, hasznosításra nem kerülő száraz növényzet is. Így akinél szabálytalanságot állapítanak meg, az akár 10 illetve 20 ezer forintos, de kirívó esetben akár többmilliós összegű bírságot is kaphat!
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban.
- § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a környezet-védelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal gyakorolja.
(2) A megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatala
- a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,
- b) az összesen 140 kWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,
- c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,
- d) a nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és
- e) a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
A szabályozás be nem tartása, illetve az égetési tilalom megszegése esetén a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalához fordulhatunk. A kivethető bírságok összegét a rendelet 9. melléklete határozza meg:
| 17. | Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése; | 300 000 Ft | ||
| 18. | Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése; | 100 000 Ft | ||
| 19. | Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; | 500 000 Ft | ||
| 26. | Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezés üzemeltetése; | 50 000 Ft | ||
Legjobb megoldás a komposztálás
A komposztálás 12 pontja, a Zsázsateszt és a Prizma vagy siló anyagainkban hasznos információkkal segítjük mindazokat, akik ezt a lehetőséget választják. Akik pedig mindezek mellett a télre is készülnek, olvassák el az Aprítsunk – készüljünk a télre anyagunkat.
Egyéb lehetőség
A hulladékgazdálkodó cégek sorra vezetik be a zöldhulladék gyűjtő zsákokat, melyeket a lakosság kérhet és rendszeres időközönként el is szállítják. A zöldhulladék konténerek is egyre több helyen tűnnek fel az újrahasznosító konténerek mellett. Emellett egyre több településen hoznak létre zöldhulladék lerakókat, ahova lakosság elszállíthatja a kertjében felhalmozódott felesleges avart, és gallyakat.
Szóval Tiéd a döntés: égetsz vagy komposztálsz?